„… A hazugság-áradatból az egyetlen kivezető út éppen az, amely leghazugabbnak látszik: a képzelet” (W.S.)
„A sok ál-valóság közt képzeletedre van bízva az igazi valóság helyreállítása” – Weöres Sándor mondja, mondogatom vele én is.
Az igazi valóság helyreállítása elképzelhetetlen képzelet nélkül. Ha nem tudjuk elképzelni azt, hogy képesek vagyunk a helyreállításra, akkor feladunk mindent. Magunkat is.
Kezdjük el a valóság helyreállítását a képzelet helyreállításával.
Mondjuk
kézen fogva Nemes Nagy Ágnessel
Húzgáltam egy kocsikát,
Úgy kerestem a csigát.
Lassú állat a csiga,
Betettem a kocsiba.
Jól húztam a kocsikát,
Kocsiztattam a csigát.
Ne csak füvet, virágot,
Lásson ő is világot. (A csiga)
összekapaszkodva Erdős Virággal
„képzeld el hogy
képes vagy a
képtelenre
a fókusztávolságot állítsd
végtelenre
hagyd a parti fotózást a fenébe:
nézz bele egy
denevérhal szemébe
…
ne legyen a fotód fétis
ne csak cuccot vigyél:
fényt is
legyél csoda-tevő ikon
legyél dényolcszázas
nikon
szavak nélkül
szókimondó
önfejű és
önkioldó
…” (35 fotós tipp sajtófotósoknak)
együtt kérve Háy Jánossal
„Idő, idő, te nagy úr,
csak most az egyszer,
ha van szived,
ne most vidd el,
akit megmarkoltál,
hogy elviszel.” (Vers életért)
… és vigyünk magunkkal akit csak tudunk …
